Cuxhaven

Na a héten ezek történtek:
- voltam könyvtárban diplomamunkával vacakolni
- voltam szerdán az 1€ bárban sörözni a többiekkel
- csütörtökön megint szuper óráim voltak. Amit most tanulok, az Kreislaufwirtschaft, vagyis újrahasznosítási folyamatok tervezése. Bácsi nem túl izgi, és nehéz érteni, és elkalandozik néha. Előtte viszont csak hogy teljesen kizökkenjek a németből, angolul van egy egész délelőttnyi baromság, mert könnyű ismétlő dolgokkal tanítják nekik az angolt, vagyis megtanulhatom hogy mondják a élőiszapos szennyvíztisztítást angolul.
Szóval kellően agymosottan csütörtök este még volt egy Wilkommen party. Na ezt add össze, október 11-én, amikor már mindenki itt van egy hónapja, bemutatkozó buli? Komolyan? pff. Mindegy, nem volt rossz, kibéreltek nekünk egy helyet, volt egész jó dj, és 1,5€ volt a sör. Vagyis ultrabrutál olcsó. Elvittem a Fütyülőst amit hoztam, mert nem lesz ennél internesönelebb rendezvény úgysem, mondjuk volt térkép, ahol bejelölhetted, honnan jöttél, amíg meg nem jöttek a trollabb szervezők, és összevissza nem ragasztgatták a táblát gyanúsan lakatlan helyeken is, mint Grönland.
- pénteken természetesen elaludtam. Nem szép. De mint kiderült, a 15-ből alig voltak bent, és szegény prof elég mérges volt. Nem láttam, de egyébként ez lesz az egyik legjobb órám, a prof biotechnológiáról beszél, lassan, egyenletesen (magyarul a német anyanyelvűeknek halál unalmas, nekem viszont tök jó, mert van időm felfogni, mit mond). Azután viszont beértem a fél 10-es Abwasserbehandlung órára. Fickó nem tart szünetet, és az óra délután kettőig tart. Mondjuk közben simán kimennek a népek kajáért, vagy wc-re, de akkor is! Viszont nagyon jól ad elő, nagyon praktikus és valóságos megközelítéssel adja le, hogyan tervez meg egy mérnöki iroda egy szennyvíztisztító telepet.

Szombaton nem volt semmi extra, főztem, itthon voltam, vasárnap viszont elmentünk Cuxhavenbe. Na itt az volt a szép, hogy nem is tudom miért, de néha megpróbálom játszani az utazási irodát, és tervezni, hogy mikor, melyik vonattal hova menjünk, és fellövöm fácsére, hogy aki akar, jöjjön. Na és egészen szombat este 11-ig úgy volt, hogy kilencen megyünk. De ekkor elkezdtek kavarni, hogy jaj, azt láttam a zinterneten, hogy esni fog az eső a tengerparton, és nem akarok menni. De ha egyszer Észak-Németoban ez az alap állapota az időjárásnak, akkor mit csináljunk? Maradjunk otthon mindig? Mindegy, én végül egyrészt csak másnap reggel láttam ezt az üzit, és nem tudtam elérni a francia csajszit, úgyhogy mondom akkor ő se tudott róla, elmegyünk ketten. De végül a szomszédaim közül is jött két kiscsaj, szóval végül négyen elbumszliztunk Cuxhavenbe, és megnéztük a tengert. Ettünk egy étteremben sült halat, meg csináltunk magunkról kismillió fotót, és lejártuk a lábunkat, mert legalább 4 km a strand amin oda-vissza mentünk. Egyébként nem esett az eső. Úgyhogy itt a végére képek, ma takarítok, meg diplomázok, szerdán meg már itt lesznek Flórikáék. :-)

 Jellemzően ebben a városban kertitörpe helyett minden kiskertben egy bólya van. Csakúgy.

 Én és az Északi tenger.

 Rita, Oriane, én, Karina.

Az étterem, ahol a kíniak úgy választanak, hogy nem értik az étlapot, csak választanak egyet aztán hajrá. Szerintem tök jó, hogy ilyen rugalmasak.:-D Egyébként a végén vmi nyers halba sikerült beleválasztaniuk.

 Mennyire szép zöld, és nem a photoshoptól, hanem mert kisütött a nap.

 Az ugrálós képek: egyiken sem ugrunk egyszerre, mert önkioldóval nem lehet megsaccolni, mikor csinálja a fotót. De azért jól elugráltunk, és legalább addig se fáztunk.:-)